data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A tejfogak azok a fogak, melyek először jelennek meg az ember szájában, és csupán átmeneti jelleggel, hiszen idővel lecserélődnek maradó fogakra. Azonban, ha a maradó fogak nem megfelelően fejlődnek, akkor a tejfog élete időben elhúzódhat. A tejfognak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a rágás megfelelően kialakuljon, és a helyes beszédképzés se okozzon gondot. A helyfenntartó szerepről sem szabad megfeledkezni, hiszen helymegőrzésük is fontos a maradó fogak számára, emiatt nem szerencsés, ha idő előtt elveszítjük őket. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a maradó fogak nem feltétlenül a helyes irányba nőnek, vagy nem is biztos, hogy ki tudnak nőni.

A tejfogak száma húsz, ebből kettő metszőfog, kettő tejőrlő és kettő metsző jelenik meg negyedenként. Az első tejfogak fél és egy éves kor között nőnek ki, az utolsó pedig még három éves kor előtt.


A tejfogak anatómiája

A tejfogak hasonlítanak a maradó fogakhoz, viszont kisebbek, és kékes-fehér színnel rendelkeznek, amiből az következik, hogy csupán egy gyökerük van. A felül található második tejőrlőknek négy csücskük van, és három gyökérrel rendelkeznek, de megeshet, hogy a három gyökérből kettő egybeolvad. Az alsó második őrlő tejfogaknak öt csücskük van- Kivételek az első tejőrlő fogak, melyek inkább átmenetként funkcionálnak az őrlők és kisőrlők között, kiterjedésük változatosságra enged következtetni. Ebből következően az első tejőrlőnek felül lehet négyszög alakú felülete, vagy akár trapéz vagy háromszög alakú is, valamint a csücskök száma is nagyon eltérő, viszont jellemző tulajdonsága az, hogy megvastagszik rajta a zománc. Az alul található első tejőrlő rágófelszíne a téglalapra vagy az ellipszisre hasonlít leginkább. A felül találhatóaknak három gyökerük van, az alul találhatóak pedig kettővel rendelkeznek.


Tejfog fejlődése, előtörés

Fejlődésük nagyon hasonlít a maradó fogakéhoz. A fejlődés már a méhen belül megkezdődik, még pedig a hatodik héten, amikor a szájüteget borító szövet az alatta lévőbe nyomul, és a sejtek szaporodásnak indulnak. A tízedik hét után már észre lehet venni a fogcsírákat, mégpedig mind a húszat. Hat hét múlva, azaz a tizenhatodik héten már a maradó őrlőfogaknak is látszódnak a csírái, és húsz hét elteltével az összes maradó fogcsíra kialakul. A fogkoronának a kifejlődése után fejlődik a gyökér, és ezzel párhuzamosan indul meg a fogak előretörése.

A fogak előtörésére fél éves és két éves kor között történik, de néhány hónapos eltérés még normálisnak nevezhető. Előfordul olyan eset is, hogy az előbb említett időnél korábban indul meg a fogak áttörése, sőt szélsőséges esetben már a születéskor is. Az áttörés mindig úgy történik, ahogyan a fogsorban elfoglalják a helyüket, ami alól csak a szemfog a kivétel, mert ez később tűnik fel a szájüregben. Az alsó fogak jellemzően megelőzik az áttörésnél a felsőket, ami alól csak a felső és oldalsó metszőfogak képeznek kivételt. Ebből az következik, hogy az alsó és a középső metszőfogak bújnak ki először, és utolsónak pedig a felül a második tejőrlő. A fogak áttörésekor a gyereknél gyakran tapasztalható nyugtalanság, aktívabb nyálképződés és akár még láz is.

A tejfogak kb. iskolakezdéskor kezdenek cserélődni, amikor az első maradó fog megjelenik, és a végét pedig az utolsó tejőrlő fog jelenti, ami kora serdülőkorban következik be. A tejfog gyökerei felszívódnak, majd miután nincsen mi tartsa őket, kihullanak egyenként. Maradó elülső fogak a tejfogat a fog mögül közelíti meg, a kisőrlők pedig rendre a fogak gyökerei közt jelennek meg, a nagyőrlők a tejfogaknál jóval hátrébb törnek elő.