data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A szájszag alapvetően két féle lehet, az egyik valóságos, a másik pedig képzelt szájszag. Ha igazi halitózis áll fent, akkor annak legjellemzőbb oka a beszorult ételmaradékok és a rossz szájhigiénia, és az ebből következő egyéb ínybetegségek, gyulladásos megbetegedések. Megoldást kínálhat a helyes fogápolás és a fogselyem alkalmazása is.

Vannak azonban olyan szagok, mint pl. amit a hagyma okoz, illóolajok stb., melyek a véráramba jutnak, és a szájápolástól függetlenül szájszagot okoznak, hiszen a tüdőn keresztül jutnak a külvilágba.

Ezen kívül bizonyos betegségek is eredményezhetnek halitózist, pl. májbetegség esetén egérszagú lehelet alakul ki, a veseelégtelenség pedig vizeletszagot eredményez. Ha valakinek nem kezelt cukorbetegsége van, akkor körömlakklemosóhoz hasonlító szájszaggal kell számolnia, a tüdőtályog pedig durván bűzös szájszagot vált ki.