data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

Hazánk az első helyet foglalja el, mind a férfiak, mind pedig a nők tekintetében a szájüregi daganatok kialakulásával kapcsolatban. A Nemzeti Rákregiszter adatait megvizsgálva, melyet az Országos Onkológia Intézet tart számon, hogy 2001-ben 1432 férfi és 305 nő vesztette életét szájüregi daganatból kifolyólag.

Ennél is megdöbbentőbb, hogy a hetvenes évek közepe óta az ilyen jellegű megbetegedések megötszöröződtek. Ezen a statisztikai adaton ront még az is, hogy zömmel felismerhetők ezek a daganatok, mégpedig még a kialakulás előtt, csupán rendszeres kontrollvizsgálatot igényelt volna. Nagyon nagy részüket pedig még maguk a páciensek is képesek felismerni, és ezt követően szakorvos fordulni. Amennyiben időben észreveszik a szájüregi daganatokat, azok nyolcvan százalékban gyógyíthatóak.


Milyenek a szájüregi rákok és milyen tünetekkel járnak?

Szájüregi daganat

Az ilyen daganatoknak majdnem fele a nyelven alakul ki, míg kb. huszonöt százaléka az ajakon, a többi pedig a pofák belső felén képződik, a szájfenéken és az ínyen. A rákok nagyon nagy része a negyvenöt feletti embereknél jelentkezik.
A szájüreg viszonylag könnyen áttekinthető, így a daganatok túlnyomó többsége még korai stádiumban felismerhetővé válik, azaz még rákmegelőző állapotban. Az esélyeket viszont sajnos rontja, hogy fájdalommentes elváltozásokról van szó, és bizony a páciensek többsége elhanyagolja ezeket a folyamatokat, és nagyon későn fordulnak szakorvoshoz, amikor már nem mindig tudnak segíteni.

A korai stádiumban történő kezeléssel a kilátások jóval jobbak. Amerikában a Nemzeti Rák Intézet ezért azt javasolja, hogy havonta tartson mindenki magának szájüregi vizsgálatot, és ha elváltozást tapasztal, haladéktalanul látogasson el fogorvosához. A korai felismerésért különféle szájsebészeti ellenőrzéseket alakítottak ki.


Mik a szájüregi rákok okai, és hogyan lehet megelőzni őket?

Pontos információ nincs arról, hogy hogyan keletkezik, és miért alakul ki, de egy biztos, hogy nem fertőző megbetegedésről van szó. Legfőbb tényezők, melyek a kialakulását elősegítik az alkohol és a cigaretta. Többször igazolták, hogy e két tényezők komoly szerepet játszanak a szájüregi rák megjelenésében, sőt statisztikai adatokkal is alátámasztották, hogy a betegségért 80-90 százalékban a dohányzás tehető felelőssé.
A kialakulás valószínűsége kb. négyszer, tizenötször nagyobb, ha dohányzik valaki, sőt a mértéktelen ivás is hétszeres szorzót eredményez ebben a tekintetben, nem beszélve arról, ha valaki mindkettővel él egyszerre.

Miért jelent komoly rizikótényezőt az alkohol és a cigaretta? A dohányzás során kb. négyezer féle vegyület szabadul fel, amik között számos rákkeltő vegyület is jelen van, ilyen pl. a karcinogén. A cigaretta elszívása közben ezek a vegyületek a füsttel bekerülnek a szájüregbe, és érintkezésbe lépnek a torokkal a nyálkahártyával is. Az alkohol pedig képes arra, hogy a kátrányban található rákkeltő anyagokat feloldja, valamint ingerli a nyálkahártyát, várbőséget hoz létre, ami a rákkeltő anyagok felszívódásának nagymértékben kedvez.


Egyéb tényezők a daganatokkal kapcsolatban

A szájüregi rákok kialakulásában lehet szerepe a pornak is, és a vegyi ártalmaknak. Ajakrákot okozhat pl. a ultraibolya sugárzás és a pipázás is, valamit ha füstszűrő nélkül szívja valaki a cigarettát. Kedvező a daganatok kialakulásában még az is, ha valaki elhanyagolja a szájüregét, és rossz, lyukas fogai vannak, valamint rosszul illeszkedő protézissel rendelkezik, melyek irritációt váltanak ki a nyálkahártyán, és akár ínygyulladást is eredményezhetnek. Az alultápláltság, az ásványi anyagok és vitaminok hiánya is kedvez a daganatok kialakulásinak, amit a szegényebb országoknak egyértelműen észre lehet venni, és statisztikai adatokkal is alátámasztották.


Hogyan lehet megelőzni a daganatot?

A rizikófaktorok kiiktatásával kell kezdeni, azaz fel kell hagyni a mértéktelen alkoholfogyasztással és a dohányzással.
Tőlünk nyugatra a száj- és a fogápolás fejlődésével, valamint a rendszeres fogászati szűréssel a gyakorisága a daganatos betegségek kialakulásának drámaian lecsökkent. A szájüreg könnyen hozzáférhető, és a fogászati szűréseken arra kell törekedni, hogy a rossz fogak esetében fogmegtartó kezeléseket alkalmazzanak, hogy ki lehessen küszöbölni a fogínyfertőzéseket, ami szintén csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának a valószínűségét. A rendszeres szűréssel ezen kívül még korai stádiumban észre lehet venni a különféle elváltozásokat, és a megfelelő kezeléssel lecsökkenthető a szájüregi rák kialakulása.

Sok kutatás igazolta, hogy a daganat kialakulása előtt fehér foltok jelennek meg, mely leukoplákiaként terjedt el a terminológiában. A folyamat lényege, hogy a hám megvastagodik, és ki is szélesedik, bár ennek pontos oka még nem ismert, viszont sok esetben a dohányzásra, és a mértéktelen ivásra vezethető vissza, valamint arra, ha a protézis rosszul illeszkedik. Ismertek más nyálkahártya elváltozások is, ami kedvezhet a rák kialakulásának. Ilyen a körülírt vörös folt, az eritroplákia, vagy a ritkábban megjelenő barnás, vagy szürkés folt, vagy a jóindulatú daganat a papilloma is. Kiemelkedő ezért annak a jelentősége, hogy ezeket rendszeresen ellenőrizze szakorvos, és ha szükséges, természetesen távolítsa is el azokat a szájütegből.


A daganat diagnosztikája

Ha bármilyen elváltozást fedez fel a szakorvos, akkor abból minden esetben mintát vesznek, azaz biopsziát végeznek, hiszen csak egy mikroszkopikus vizsgálat nyújthat tökéletes felvilágosítást.

Ha a vizsgálatot követően kiderül, hogy rákos elváltozásról van szó, akkor a kezelési terv elkészítéséhez a szakorvosnak részletesebben meg kell ismernie a daganatot, pl. fontos lehet a kiterjedése, és az is, hogy mennyire előrehaladott az állapota. Ehhez kiegészítő vizsgálatokra van szükség, amihez szorosan kapcsolódik a fogászati röntgen is, ahol mind a felső, mind pedig az alsó állkapocsról készül felvétel, valamint ide tartozik még a mellkasi röntgen, mely felvilágosítást adhat a kiterjedésről. Időnként fontos lehet a CT vizsgálat, és az ultrahangos egyaránt. A vizsgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjék a szakorvosok a daganat egyéb tulajdonságai is. Ezeket a vizsgálatokat természetesen fizikális vizsgálatok is megelőzik, melynek során a szakorvos kitapintja a szájüreget.

A daganat pontos kiterjedésének a pontos behatárolására sokszor alkalmaznak festékoldattal történő megjelölést is, aminek a lényege, hogy a rákos sejtek jobban elszíneződnek, mert az áteresztő képességük jóval nagyobb, így szabad szemmel is könnyedén észrevehetővé válnak.


Hogyan kezelhetőek a szájüregi daganatok?

A vizsgálatokat követően a szakorvos egy kezelési tervet készít, mely több tényezőtől függ. Ilyen a daganat pontos elhelyezkedése, nagysága, és a stádiuma is. Javasolt, hogy még a kezelés előtt a szokásos fogászati fogmegtartó kezeléseket elvégezzék, hiszen a nyálkahártya érzékennyé válhat, ami miatt könnyebben elfertőződhet.
A sok információn kívül a betegben felmerülhetnek kételyek, és egyéb kérdések is. Fontos, hogy minden kérdésre választ kapjanak, tájékoztatni kell egyéb kezelési módokról, lehetőségekről, arról, hogy a kezelés milyen eredménnyel járhat, mik a következmények stb. A kezelés során kialakulhat-e heg, maradandó elváltozástól tartani kell-e, okoz-e valamiféle változást a kezelés a táplálkozásra, esetleg a beszédre vonatkozóan. Különös figyelmet szentelnek a betegek arra, hogy a hétköznapokban ez milyen változást fog eredményezni számukra, pl. deformáció szóba jöhet-e, vagy szükség lesz-e plasztikai műtétre. Ezek a kérdések nagyon fontosak, fontos, hogy minden felmerülő kérdésre választ kapjon a páciens. A kezelés egy sebészeti eljárás, sokszor viszont csak sugárkezeléssel jár, van olyan eset is, amikor mindkettőt alkalmazzák. Néha rákellenes szereket adagolása is indokolttá válhat.


Sebészeti eljárás

Egy kisebb rákos elváltozás esetében a daganat teljes eltávolítását jelenti. Ha gyanússá válik az, hogy a nyirokcsomókban is elváltozások vannak, azok eltávolítása is indokolttá válhat, ha pedig a nyaki izmokra is átterjedt, abban az esetben egy átfogóbb beavatkozás válhat szükségessé.
Magát a beavatkozást végezhetik sebészeti vagy akár elektromos késsel, vagy lézerrel is. Nagy gonddal járnak el az orvosok, hiszen a metszésvonalnak nem szabad a daganatos területet érinteni, és a beavatkozást követően a seb szélén nem szabad rákos sejteknek maradni. Amennyiben nagy kiterjedésű volt az eltávolított rész, utólagos szövetpótlásra lesz szükség.


Sugárterápia

Egy helyi kezelésről van szó, mely arra irányul, hogy a daganatos sejteket elpusztuljanak, alkalmazása erős sugarak igénybevételével történik. Sokszor alkalmazzák abból a célból, hogy lecsökkentsék a méretét a daganatnak, még mielőtt a sebészeti beavatkozásra sor kerül, más esetben viszont a műtétet követően alkalmazzák a visszamaradt daganatos sejtek ellen, ezt adjuváns kezelésnek hívják. A sugárkezelésnek két fajtája van, a belső és a külső besugárzás.

A külső besugárzás kívülről érkezik a sugárzandó területre, és ambuláns módon is lebonyolítható, egyszerűen be kell járni a kezelésre minden nap. Azért, hogy az ép szöveteket megkíméljék, kis adagokban sugároznak, így akár öt, hat alkalmat is magában foglalhat, azaz akár egy hónapos kezeléssel is lehet számolni.
A belső sugárzás azt jelenti, hogy a területre radioaktív anyagot helyeznek. Előnye az eljárásnak, hogy az ép szöveteket kevés sugárzás éri, így a sugárzás miatt bekövetkező tünetek kevésbé jelentkeznek, és rövidebb a kezelési idő is. Hátránya viszont, hogy a behelyezéshez altatásra van szükség, és csak kórházban lehet elvégezni.
A kezelések alatt a szájhigiéniára kiemelkedő figyelmet kell fordítani, hiszen a fertőzés valószínűsége sokkal nagyobb.


Kemoterápiás kezelés

Kemoterápia alkalmazása is indokolt lehet a szájüregi daganatok kialakulásakor, főként ha egy kiújulásról van szó. A kezelés egy vagy több gyógyszer kombinációjával történhet. Alkalmazásuk többféleképpen történhet. Lehetséges az is, hogy a beteg szájon át beveszi, más esetben vénásan adagolják. Mindkét esetben az egész szervezetre hatást gyakorol a szer, így a mellékhatások is bárhol jelentkezhetnek…


Az utógondozásról

A kezelés nem ér véget a műtéttel, sugárkezeléssel, hiszen a rehabilitáció még hátravan. A beteget ismét képessé kell tenni arra, hogy visszazökkenjen a mindennapi életbe. Időnként plasztikai műtétre is sor kerülhet, vagy új protézis elkészítését, esetleg pusztán étkezési tanácsokban merül ki a rehabilitáció, és előfordulhat az is, hogy a beszédképességet kell javítani.

A későbbi ellenőrzések a kezelés után kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen ezek a betegek érdekeit is szolgálják. A beavatkozást követő egy évben jellemzően havonta, a második évben kb. negyedévente, majd öt évig félévente kell ellenőrzést folytatni. Az orvos ezekben az időpontokban megtekinti a gyógyulási folyamatot, és megállapítja, hogy kiújult-e a daganat, hiszen ezeknél a betegeknél ez kimagasló kockázatot jelent a jövőben.

Ahhoz, hogy ne újuljon ki a daganat, érdemes a dohányzást és az alkoholfogyasztást teljesen elhagyni, valamint érdemes változatosan táplálkozni, és odafigyelni a vitaminokra, ásványi anyagokra, és az orvos által előírt gyógyszereket maradéktalanul be kell szedni.

A fentiek elsősorban a laphámrákokra igazak, melyek a szájüregnek a nyálkahártyájából indulnak ki. Ezek közül kerül ki a daganatok nagy többsége, de természetesen más rosszindulatú daganatok is előfordulhatnak, viszont ezek kezelése nem jár akkora sikerrel, mint a laphámrákoké.