data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A fogszuvasodásról, és az amalgám tömésről

A kezdeti szuvasodás még rágózással, mely fokozza a nyáltermelést, fluoridos ecseteléssel, mely elősegíti a mineralizációt megállítható, amennyiben még nem alakult ki üregképződés. Ha kialakult az üreg, akkor már csak töméssel lehet meggyógyítani a fogszuvasodást.

A fogászati tömések anyaga plasztikus, melyek ha összekeverednek, megszilárdulnak a fogban. A frontfogak esetén olyan töméseket szoktak alkalmazni, melyek fogszínűek. Ezek az ún. kozmetikai, vagy másképpen esztétikus tömések. A mai modern fogászatban felsorolhatatlan mennyiségű ilyen tömés áll rendelkezésre, és szinte havonta jelenik meg egy-egy új termék a piacon. Egyik részük fényre köt, másik részük pedig kémiai úton. Igen komoly esztétikai hatást lehet segítségükkel elérni, viszont a rágóerejük kicsi, ezért rágófogak esetén nem szokták alkalmazni.

A rágófogak tömése szilárd anyagból készül, jellemzően ezek öntött betétek, melyek aranyból, ennek ötvözeteiből, kerámiából, esetleg porcelánból készülnek. Kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen drága, és igen összetett, többlépcsős folyamat eredménye.

A rágófogak tömésére legalkalmasabb még mindig az amalgám, ami higany és ezüst, ón vagy cink ötvözetéből készül. Az amalgámot először kb. 150 éve vezették be, és egy 1991-es statisztika szerint a fogtöméseknek majdnem nyolcban százalékát teszik ki. Egy állásfoglalás szerint, melyet 1994-ben a Nemzetközi Fogorvosi Szövetség adott ki, az amalgámot használják a leggyakrabban, mint fogászati tömőanyagot. Számos előnye van, pl. széles körben alkalmazható, könnyen formázható, szilárd anyag. Remek fizikai tulajdonságai miatt már több, mint száz éve megbízhatóan alkalmazzák.

Az elmúlt két évtizedben javult az amalgám tömőanyagok minősége. Alkalmazása biztonságos, és költséges, viszont nem fogszínű. Az ilyen tömőanyagok ritkán allergiás reakciókat váltanak ki, behelyezésekor, valamint eltávolításakor kis mennyiségben higany is kerülhet a szervezetbe. A higanyterhelés azonban nemcsak ezen múlik. Ide tartozik a halak fogyasztása és a víz- és a levegőszennyezés is. Nem magasabb a kockázata az amalgám tömés mellékhatásainak, mint minden más tömőanyagnak.

Sok kutatómunka előzte meg az amalgámot helyettesítő tömőanyagok megjelenését, de olyat még nem sikerült kifejleszteni, mely teljes mértékben képes helyettesíteni.

Ha a szuvasodást nem kezelik, akkor a tömések mellett ún. másodlagos szuvasodás alakul ki. Emiatt szükséges a korábbi töméseket is a kontrollvizsgálatokon ellenőriztetni. A szuvasodásból fogbélgyulladás is kialakulhat, elhalhat a pulpa, és emiatt gyökérkezelés válhat szükségessé. Ha egy fog fáj, akkor nem eltávolítására, hanem minden esetben annak megmentésére kell törekedni, hogy megmaradjon a rágóképesség.

Gyökérkezelés alkalmazásával még a több gyökérrel rendelkező fog is megmenthető!

A gyökérkezelés és az azt megelőző időigényes vizsgálatokat érdemes végigjárni, mint a fogat kihúzatni, hiszen a fog elvesztésével csökken a rágóképesség, és egy-egy fog pótlása is komoly anyagi teherrel jár.