data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

Az ember az élete során kétszer fogzik, azaz egyszer a fogak cseréje következik be. Az első fogak a tejfogak, majd ezek cserélődnek le később maradó fogakra, de hogyan is történik ez, és mikor?

A gyermekfogászatok a gyermekek fogzására vonatkozóan három alapvető korcsoportot különböztetnek meg:

-       Tejfogak, 2 és 6 éve kor között
-       Vegyes fogazat, amikor a tejfogak és a maradó fogak is megtalálhatóak a szájüregben, 6 és 12 éves kor között
-       Maradó fogak, amikor csak és kizárólag maradó fogakról beszélünk.

Milyen sorrendben nőnek ki a fogak?

Az első maradó fog az őrlőfog, melynek előtörése kb. hat éves kor környékén következik be, ez a fog az utolsó tejfog mögötti első maradó. A fogak cseréje a középső metsző fogaknak az áttörésével kezdődik, majd a felül található középső, majd az alsó, felső, és oldalsó metszők következnek a sorban. A gyerekeknek kb. nyolc éves koráig megjelennek a metszőfogak, alul és felül egyaránt 4-4 db. A kisőrlők áttörésére kilenc, tíz éves korig kell várni, amit a maradó szemfog követ tíz, tizenegy éves korban. A fogváltás a szemfoggal ér véget.
A maradó fogsor azonban kiegészül még a második nagyőrlőkkel, és a bölcsességfogakkal is, ez utóbbiak azonban jóval később, 17-18 éves korban törnek át.

Kalciumról

Latin eredetű kifejezés, jele Ca, calx, mészkő

Kiemelkedően fontos szerepe van a fogak fejlődésében, felépítésükhöz nélkülözhetetlen. A Kalciumnak 99%-a a csontokban található meg az emberi szervezetben, a csontok vázának alkotóeleme, felel a szilárdságáért, és a sűrűségért egyaránt. Gyermekkorban a fogyasztására oda kell figyelni, és a későbbi egészségmegőrzés érdekében a megfelelő mennyiséget kell fogyasztani. A szükséglet nemcsak gyerekkorban nő meg, hanem pl. terhesség ideje alatt is, hiszen a magzat a női szervezetből elvonja a kalciumot.

Nézzük meg, hogy az emberi fejlődés bizonyos életszakaszában milyen mennyiségű kalcium szükséges?

-       Újszülött esetén, hat hónapos korig 400 mg naponta
-       Csecsemőkorban, azaz hat és tizenkét hónap között, 600 mg naponta
-       Gyermekkorban, 10 éves korig, 800 mg naponta
-       Serdülőkorban, 14 éves korig 1200 mg naponta
-       Felnőttkorban 800 mg naponta
-       Terhesség alatt és időseknél pedig szintén 1200 mg naponta

Hogyan épülnek fel a fogak?

Csontos képződmények, melyeknek fő feladata az, hogy a szájüregbe került táplálékot feldarabolják. A szabadon található részt koronának nevezzük, azt pedig, ami a fogínyben található, és fedi a fogíny, fognyaknak. Alul, ahol a fog az állkapocsba beékelődik, pontosabban a fogmederbe, található a gyökér.
A fog belseje üreges, ezt fogbélüregnek hívjuk. A fogállomány túlnyomó többségét a dentin teszi ki, ami igen komolyan ellenálló képességgel bíró szövet. A dentint a fogzománc fedi, a fognyakat pedig a cementréteg, a foggyökeret a cement védi vagy a csontállomány.






























A fog zománcrétege az emberi szervezet legkeményebb része, ami nem élő sejtekből épül fel. Kalciumot, fluort és foszfort tartalmaz. Összetétele szerint 96 %-ban szervetlen anyagot tartalmaz, és csak 1,7 %-ban szervest, a maradék részben pedig vizet.
A dentin nem annyira kemény, mint a fogzománc, viszont sokkal rugalmasabb, és a szerves anyag tartalma is jóval magasabb, ami miatt a fogszuvasodás sokkal károsabban érinti, mint a zománcot. Színe sárga, hálózatos szerkezetű anyag, igen különleges szövet, mely 69 %-ban szervetlen, 17 %-ban szerves anyagból áll, és vizet kb. 13 %-ban tartalmaz.

A fogbél ürege a fogban legbelül található, idegek és erek futnak benne. Laza kötőszövetből épül fel.

A fogíny külön fejlődik, méghozzá a szájüregnek a nyálkahártyájából, amikor megindul a fogak előtörése.

A cement beborítja a foggyökeret, a gyökércsúcstól a zománc felé haladva vékonyodik, kisgyermekeknél 48 %-ban szervetlen, 25 %-ban szerves anyagból épül fel, és 27 %-a pedig víz. Felnőtteknél az arányok változnak, szervetlen anyag 62%, szerves pedig 25 és csupán 13 %-a víz.

A fogágy elsődleges funkciója az, hogy a fogakat az állcsontban tartsa. Alapvetően négy része van, a fogmeder, gyökérhártya, így és cement. A cement gyakorlatilag a fognak része, a gyökérhártyarostok a fogat rögzítik a fogmederhez, méghozzá rugalmasan. Az íny az előző alkotókat védi.

A gyökérhártya helye a fogmeder és a cement között található, funkciója, hogy rögzítse a fogakat, és rágóerő átvitelt biztosítsa a csontra. Kb. 0,2 mm vastag.