data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> A brit fogak továbbra is problémákat okoznak, bár mostanra már sokkal jobbak, mint amilyeneknek hirdetik őket.

Csupán akcentusra, és műfogakra van szükségünk ahhoz, hogy Mike Myers-ből Austin Powers legyen, az angol titkos ügynök. A TV sorozatban, mely a Simson családról szól, Ralf Wiggum-ot úgy sikerül meggyőzni a fogmosás szükségességéről, hogy sorvadásos fogakat mutatott neki fogorvosa. Sok igazság van ebben, hiszen az ipari forradalom során a gyárban dolgozókat a gyarmatokról behozott cukorral etették, így a fejlett országban hamar elterjedt a fogszuvasodás. Amerika és Anglia között a 20. század elején óriási különbségek mutatkoztak. Angliában az terjedt el még akkor, hogy a kemény élelmiszerek rágása erősíti a fogakat, Amerikában pedig már a fogkefe mellett a fogselyem is elterjedőben volt. A 60-as évek végére a brit felnőtt lakosság harmada már elvesztette az összes eredeti fogát.

A fogászati szükségletek megnőttek, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Szolgálat, melyet 1948-ban alapítottak, kezdettől igyekezett ezt a szükségletet kielégíteni. 1950-ig 100 millió műfogat szállítottak le, és a fogszuvasodás, ami a társadalomra marad, a mai napig okoz finanszírozási problémákat. A TB-s kezelések díjai csökkenőben vannak, ezért a fogorvosok többsége magánpraxist nyitott mára.

A társadalombiztosítás által finanszírozott fogászatról készült egy tanulmány, ami már a harmadik ilyen az elmúlt majdnem két évtizedben. 2006-ban arra tettek javaslatokat, hogy a tb-s fogászat költségeit csökkentsék, és próbáltak olyan ösztönző rendszert kialakítani, hogy ne a beavatkozást preferálják mindenáron, hanem a prevencióra helyezzék a hangsúlyt. Ennek ellenére a rendszer rosszul működik, hiszen a gyakorlatban a tényleges beavatkozást jutalmazzák, magyarul ezért jár pénz. A legújabb vizsgálat arra próbál ösztönözni, hogy ne az egyszerűség legyen a domináns a tb-s fogászat esetén, hanem a fogorvosok részben a tb-s kezelések után kapják meg bérüket, ami nagy fordulatot jelentene.

De mi is lehetett a baj a 2006-os reformokkal? Elsődleges oka az volt, hogy a gyakorlatba nem ültették át. Kevés az információ, a visszacsatolás arról, hogy mi működik, és mi az, ami nem. Pl. a tömések, koronák csak akkor hibátlanok, ha hosszan, és tartósan megmaradnak. Az összehasonlítás igen nehéz, hiszen folyamatosan új anyagok kerülnek forgalomba.

A fentieknek komoly a mozgásterük abban, hogy a fogászok többsége odafigyeljen a pénzügyi ösztönzőkre a kezelések során, nyilatkozta Jimmy Steel, a Newcastle-i Egyetem fogászati professzora. A fogorvosok az elmondások szerint több pácienst utalnak tovább, és gyakorlatilag megfeleződött a labormunkát is igénylő kezeléseknek a száma.

Az orvostudomány egyéb területével ellentétben a fogászat területén jóval nagyobb a különbség a kozmetikai és a szükséges beavatkozások között. Ebből az következik, hogy nagyon nehéz kérdés, hogy melyik kezelésre vonatkozzon állami támogatás, és melyikre nem. Híd, esetleg implantátum? Elszíneződés? A vizsgálat szerint fogtól és egyéntől is függ az, hogy a kezeléssel megmentett fog mennyit ér valójában? Ez a szám a nullától a 10.000 fontig húzódhat. Viszont nemcsak egyéntől, de generációtól is függ a megmentett fog értéke, még a 45 és 75 év közöttiek is szép, fehér fogakra vágynak, hiszen neki amalgámmal tömött fogaik vannak még, melyek csúnyák.

Akadnak problémák a prevenciós tanácsadásokkal is, pedig a korszerű fogászat rendkívül fontos része ma már. A baj ott kezdődik, hogy a britek becsapva érzik magukat, amikor a fogászati kezelés helyett csupán emlékeztetik őket arra, hogy fogkefét, fogselymet kell használni. A jövőben ez változhat, a gyerekek ugyanis könnyen jutnak tb-s fogászati kezeléshez. A szigetország mára azon országok közé tartozik, ahol a 12 évesnél fiatalabb gyerekeknek átlagosan kevesebb, mint egy szuvas foguk van. Európában csak Dániában és Németországban ilyen jó a helyzet.