data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> A fogcement nem más, mint egy elmeszesedett kötőszövet, és beborítja a foggyökereket. Legfőbb funkciója, hogy elhorgonyozza a gyökérhártya rostokat. A cement leginkább a csonthoz hasonló, viszont mégis eltérő szövet. Nincsen benne ugyani ér, és ideg sem, és sokkal kisebb mértékben képes a felszívódásra. Kevésbé mineralizált, mint a zománc és a dentin, viszont a csontnál jobban. Ebből következik, hogy a cementnek majdnem a kétharmadát hidroxilapatit kristályok alkotják, majdnem harminc százalékban rostok, és maradék részben víz.
A cement rétege különböző vastagságú, a gyökércsúcsnál a legvastagabb, és a fognyak irányába folyamatosan elvékonyodik. A cement egy életen át képződik, és a gyökércsúcsnál akár ötszáz mikron vastag is lehet.

A fogcement fajtái

Annak függvényében, hogy tartalmaz-e sejtet vagy sem, beszélünk:
- acellulális cementről: az egész gyökérdentint fedi, és nincsenek benne sejtek
- celluláris cementről: Cementocytákat tartalmaz,
mely lehet aszerint, hogy milyen a rostartalma a csúcsnál lévő harmadában vagy a gyökérelágazásoknál:
- fibrilláris: elmeszesedett kollagén rostokból épül fel.
- afibrilláris: kisebb mennyiségben megjelenik a zománc és a cement találkozásánál.


Elhelyezkedését figyelembe véve a cement lehet

- radiculáris cement: A gyökeret borítja
- coronális cement: Embernél ritkán fordul elő (60%), hogy a cement beborítsa a dentint is, 30 %-ban fordul az elő, hogy zománc és a cement illeszkedik, és 10 % annak a valószínűsége, hogy nem is találkoznak, és a dentin szabadon áll. Ebben az esetben érzékennyé válik. A növényevő élőlényeknél gyakrabban előfordul, hogy a dentinnek hasonlóan szerepe van a fogrögzítésben.


A cement szerkezete

A fog szerkezete

Szerkezete egy szerves mátrix kerül kialakult elmeszesedett szövet, hasonlóan a dentinhez és a zománchoz. Ha mikroszkóp alatt megvizsgáljuk, akkor a felvételeken nagyon jól láthatóak a kollagén rostok. A rostok dentin felöli részen elmeszesednek és beágyazódnak a szövetekbe, amikor fejlődik a gyökér. A cemetoblsztok is képesek arra, hogy termeljenek rostokat, ami hasonló időt vesz igénybe, mint a gyökérfelszín esetében. A réteges termelődés folyamán párhozamosan a dentin rétegével egy lamelláris szerkezet tűnik fel.

A celluláris cement kevésbé mutat szabályos formát. A sejteknek ez a gyorsabb kialakulására enged következtetni, melynek során a cementoblasztok nem képesek a visszahúzódására a termeléssel párhuzamosan, ebből következően bent ragadnak a cementben, és cementocytákká válnak idővel.

Amikor az íny visszahúzódik, akkor a cement átitatódik bakteriális mérgező anyagokkal, ezért kell megszabadulni ilyenkor a cementrétegtől. Az eltávolítást követően a cement újraképződik.
A felszívódásra nem képes olyan szinten, mint a csont, viszont ennek is lehet előnye, amit a fogszabályzásnál igen jól ki lehet használni. Vigyázni kell azonban, mert ha túl nagy az erőkifejtés, akkor ez is képes a felszívódásra.