data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> Ha nem áll rendelkezésre elegendő pillér amin a fogorvos rögzített fogpótlást, hidat tudna elhorgonyozni akkor
kivehető fogpótlást kénytelen készíteni. Pillérként funkcionálhat például egy fog vagy implantátum. Ahogy a
fogbeültetés az idők során fejlődött csökkent a kivehető fogpótlásoknak a száma, ebben közrejátszottak anyagi
okok és az is, hogy idős embereknél a fogmedernyúlványok lebontódnak és, ha nem akarnak műtéti beavatkozást
akkor csak kivehető fogpótlással lehet megoldani a problémát.

Két fő fajtája van a kivehető fogpótlásnak, teljesen kivehető fogpótlás melyek elhorganyzás nélkül készülnek
és részlegesen kivehető fogpótlás melyet implantátumhoz csatlakoztatnak. Ez utóbbit tovább csoportosítják a
csatlakoztatás típusa szerint. A legolcsóbb fogpótlás típus a kapcsos, ezt a legegyszerűbb elkészíteni. Ha a
hátsó fogak már hiányoznak de viszont az elsők megvannak akkor ún. csúsztatós fogpótlást alkalmaznak, itt az
első fogakra egy hidat rögzítenek, a két végére egy sínt helyeznek amelybe becsúsztatják a kivehető részt.

Létezik még teleszkópos fogpótlás, a megmaradt fogakra készítenek egy hengeres illetve kúpos teleszkópkoronát
melyre a hozzáillő negatív forma csúszik rá amely a kivehető részben található.

Abban az esetben, ha a páciensnek már egyetlen foga sincs teljesen kivehető fogpótlást lehet készíteni, ezt
elég nehéz megszokni, egy hirtelen mozdulat hatására a legjobban elkészített fogsorok is el tudnak mozdulni
helyükről.