data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> Jobb az orális egészsége a városlakó ausztráloknak, olvasható az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet legújabb tanulmányában

Judy Stewart, a Fogászati Statisztikai és Kutatási Részlegéről azt nyilatkozta, hogy a vidéken élők bizony sok esetben hiányt szenvednek az olyan fogászati lehetőségekben, mint a városlakók, nem férnek ugyanolyan arányban hozzá, és a preventív fogászat területén is komoly hiányosságok fedezhetőek fel. Ebből egyenesen következik az, hogy a vidéken élők sokkal rosszabb szájhigiéniával rendelkeznek, és a fogorvos látogatás részleges hiánya sok esetben foghiány formájában jelenik meg. 2004 és 2006 között készült egy jelentés, mely az orális egészség földrajzi különbségeit tárja elénk, ami magában foglalja a fogorvosi rendelők látogatottságainak statisztikáját, és egyéb szolgáltatások igénybevételét is. A jelentés szerint az, aki kisebb településen él, kisebb valószínűséggel látogat el fogorvoshoz, mint a nagyvárosban élők, akik félévente azért ellátogatnak.

Akik pedig az elmúlt egy évben ellátogattak egy-egy fogászati rendelőbe, sokkal valószínűbb, hogy foghúzással végződött a kezelés, és a fogkő eltávolítást is jóval alacsonyabb arányban vették igénybe. Különösen az 55 év felettiek esetén, de általánosságban azoknál is, akik városon kívül élnek, jellemző a nem megfelelő fogazat, ami azt jelenti, hogy fogaik száma 21-nél kevesebb.

Azoknál, akiknél a fogak száma nem éri el a 21-et, valószínűbb volt a rosszabb életkörülmény, és az egészségügyi állapot, mint a több foggal rendelkezők esetében, tette hozzá Judy Stewart. Összefoglalva, azoknál, akik nem laknak valamelyik nagyvárosban, kétszer annyi embernek volt hiányos a fogazata, mint nagyvárosi embertársaiknak.
Természetesen a fogszuvasodás, mely már elhanyagolt állapotban volt, sokkal gyakrabban fordult elő a vidéken élőknél, a különbség a 15 és 34 éves fiatalok között már számottevő volt, majdnem kétszer akkora.

Az, hogy valaki eljár rendszeresen fogászati vizsgálatokra, kontrollra, összefüggésben lehet az orális eredményeivel. A kezeléseken részt vevők esetén kevésbé valószínű a komolyabb, akár csak operáció útján végezhető beavatkozás, mint azok esetében, aki csak akkor hajlandóak elmenni a fogorvoshoz, ha már bekövetkezett a baj.

Komoly eltérés mutatkozott aközött is, hogy ki, mikor megy el fogorvoshoz. A városlakóknak a 61%-a, még a vidéken élőknek csupán a 48 %-a látogat el rendszeresen fogászati szűrésekre.