data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> Ma egy budapesti fogászatot felkereső beteg azért megy szakemberhez, hogy orvosolja jelenlegi problémáját, és már tovább is áll. A szájhigiéniás tanácsok, melyeket kap, a legtöbbször hamar feledésbe merülnek.

A fentiek miatt a páciensek fogai gyorsan cserélődnek, és szükségtelennek tűnik, hogy a fogászati szakmában szájhigiéniával foglalkozó szakembert alkalmazzanak. A legfontosabb feladatok közé kellene, hogy tartozzon az általa végzett munka a fogorvosi rendelőben, de sajnos nincs rá igény a magyar fogászatban egyelőre. Munkája hozzájárulhatna a fogászati szakma még orvosibb szintre történő emeléséhez is.

Gyakran úgy gondolhatnánk, hogy a fogászatokon, legyen az budapesti, vagy bármely más, a higiénikusi munka a fogfelület lesimításából áll, ami egy készülék képét is magunk elé vetíti, alapvetően téves. Az előbb leírt fizikai munka semmit sem ér az értelmi és érzelmi szájhigiéniás fogászati képzés nélkül, melyeket a pácienseken az előnyök és hátrányok kölcsönös figyelembevételével szükséges alkalmazni. Természetesen itt kerül előtérbe a pedagógiai érzék, és a szájhigiéniának, mint fogászati szakmának a kellő ismerete, mind anatómiai, mind pedig patológiai megközelítésből. Az ebből következő fogászati megbetegedéseket nem elég megismerni, felfedezni, hanem a gyógyulás, vagy akár a visszaesés útján keresztül a kezelés, vagy annak elmaradása miatt bekövetkező változásokat is figyelemmel kell kísérni.

A fogmosással kapcsolatos egyszerű eljárásokat sokszor ismételgethetjük, jegyzik meg sokszor vezető budapesti fogászok is hazánkban, a rossz beidegződésekről a pácienseket viszont nagyon nehéz leszoktatnunk. Fontos, hogy nem a legolcsóbb fogkefe és fogkrém a legmegfelelőbb, és az alapos szájápolás is káros lehet a fogunkra. A fogkefe közepes szálerősségű legyen, a fogkrém pedig olyan, melynek ízét percekig el tudjuk viselni. Nincs értelme annak, hogy százszor leírt, és elmondott fogmosási technikákat soroljunk fel, inkább az a fontos, hogy a személy saját fogait képes legyen megtisztítani, így személyre szabott tanácsokkal érdemes ellátni. Teszik ezt a legtöbb budapesti fogászaton is, ahol már igény van erre a szolgáltatásra

Ha egy fogorvos fogkefe használatát javasolja, azon nem lepődünk meg, de ha interdentális vagy Superfloss fogkefét ajánl, esetleg fogselymet, azon már elgondolkodunk. A fogászaton elegendő elméletben oktatást tartani a helyes fogápolásról, és biztosítani kell az eszközöket az otthoni alkalmazásra, a fogselyem használatát viszont be kell mutatni, be kell gyakoroltatni a rendelőben, amihez egy tükröt hívunk segítségül, vigyázva arra, hogy nem a fogínyt kell eltávolítani, hanem a fogfelszínt kell megtisztítani.

A Superfloss-t begyakorolni nem egyszerű, nem csak egy alkalom szükséges, még az ügyesebbeknél is előfordulhatnak kérdések, teszik hozzá budapesti fogorvosok. Jó, ha a rendelőben egy gipszből készült foghídon be tudjuk mutatni a használatát, és ha a páciens ki is tudja próbálni. Ha végképp nem tudjuk használni, akkor egy csipesz segítségével vezessük át a fogselymet. Az interdentális fogkefénél pedig az a fontos, hogy tudjuk a fogaink közti méretet, melyet vagy próbával, vagy eszközzel tudunk meghatározni.

De miért is kell a nyelv felszínét is mosni? A kérdésre Magyarországon a vezető fogászati rendelők kérdésünkre azt a választ adták, hogy fogaink tisztítása során el kell jutni az alacsony csíraszámig, hogy a nyelvfelszínen is lecsökkenjen a baktériumok száma, azt is mosni kell.

Ma már olyan praktikus fogkefék is megjelentek a piacon, melyeket a legtöbb magyarországi fogászaton ajánlanak már, hátoldalukon a nyelv tisztítására alkalmas gumiredőkkel. Alkalmazásukkal csak arra kell figyelnünk, hogy a szájpadlásunkat ne dörzsöljük vele.

A fogászati szakma ezen irányát, a szájhigiéniát, a különféle termékeken túl, egyéb szakmai tanácsokkal is ellátják olyan gyártók is, mint az Oral-B, mely pl. lefedi a szakma igényeit a szájhigiéniára vonatkozóan.

Az alapos fogtisztítás mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az idősebb korosztály már nehezen alkalmazkodik, változik meg, idősebb korban így egyre nehezebb a pácienseket az egészséges és helyes fogápolásra nevelni. Fontos viszont szólnunk a szájban megjelenő daganatokról is. Fel kell tárnunk az elváltozásokat a nyálkahártyán, jegyzik meg újra és újra magyarországi fogorvosok, akiknek, ha szükséges, beutalót is kell írniuk akár az onkológiára. A szájban kialakult daganatos megbetegedések legtöbb esetben a dohányzás következményei, tehát ha betegünk dohányzik, akkor fogászati szempontból is szólnunk kell a káros következményekről. Érdemes olyan fognyakat, fogágyat, egyéb fogászati elváltozást mutatnunk elrettentő példaként, melyet a dohányzás okozott.

Tárjuk fel azt a lehetőséget, hogy a dohányzás abbahagyásával milyen panaszok szűnhetnek meg fogorvosi megközelítésből. Ne legyen elég az, hogy „kevesebbet dohányzok”, mert ezzel még senki se szokott le róla, vagy „valamiben úgyis meg kell halni” gyakran elhangzó mondat. A szájüregben kialakult daganatos megbetegedés gyakran hosszú, fájdalmas halálhoz is vezethet.

Az egészségkultúra a fent leírtaknál azért jóval tovább mutat, és a magyar fogászati viszonylatokon is lenne még mit javítani. Olyan komoly feladat, mely a szájhigiénikusokat is állandó továbbképzésre készteti, és a szakmai kihívás és az anyagi motiváció is ott lebeg folyamatosan a fogászati szakemberek szeme előtt.